Cegléd ismertető, turisztikai információk Ceglédről, ceglédi képek, galéria | Cegléd.ÚtiSúgó.hu


Cegléd

ismertető, Ceglédi képek, galéria



Adventi wellness hétvégék

Adventi vásárok forralt borral, ingyenes tea és kávé aprósüteményekkel, délutáni mézeskalács sütés, fáklyás séta, forralt bor és fűszeres meglepetés, késő esti fürdőzés
7 568 Ft/fő/éj-től...

Disznótoros hétvégék szállással

Hagyományos falusi disznóvágás, korlátlan pálinka és forralt bor fogyasztással...
1 2 3
 

Cegléd

Cegléd a második legnépesebb város Pest megyében, és a legnépesebb a Ceglédi kistérségben. Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található, lakossága 38 ezer 300 fő. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát találkozásánál fekszik.

Cegléd régen és ma is út menti városként volt ismert, tulajdonképpen az „Alföld kapuja”. A több mint 640 éves történelmi múlttal rendelkező város számos igazi értéket mondhat magáénak. Árpád vezér, Dózsa György és Kossuth Lajos szellemi öröksége, egyházi és világi kultúránk szellemisége értékes kincsei a városnak.

A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


Sétánk a Városháza épületétől, annak bemutatásával indul. 1891-93-ban készült el az egyemeletes, közép rizalitos - felette kétsíkú tetővel - legömbölyített kis kupolával fedett, kiemelt sarokkal kiképzett impozáns építmény: az eklektikus Városháza, amely Márkus Ágoston és Illés Gyula budapesti építészek tervei alapján épült. Innen kilépve Cegléd egyik központi terére, a Kossuth térre érünk, ahol szemünkbe tunik a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt klasszicista templom. A templom helyén a XIV-XV. században kápolna állott Szent Anna tiszteletére.

Sétánkat tovább folytatva, a Kossuth teret részben szegélyező, Városi Bíróság eklektikus stílusú épülete mellett haladunk el. Majd elénk tárul a főtér mellett megbúvó hangulatos Eötvös tér, amelynek fő dísze a Városalapítók szobra, Lantos Györgyi szobrászművész alakjai. Az Eötvös tér és a Kossuth tér sarkán áll a Katolikus Óplébánia XVIII. századi műemlék épülete, falán Mészáros Lőrinc emléktáblájával, őrizve ezzel hagyományunkat, mely szerint Dózsa György parasztvezér "nagybotú" alvezére a ceglédi Lőrinc pap volt.

Felfedező utunk következő állomása a Kossuth Művelődési Központ, amelynek épülete 1927-ben Ipartestületi Székháznak és kultúrháznak készült. A Művelődési Központban működő Ceglédi Galéria igényes kiállítóterem, amelyben országos hírű alkotásokat is láthatnak mind a helyi, mind az idelátogató vendégek. Barangolásunk során egy újabb történelmi emlékhely jelenik meg előttünk, a Kossuth téren álló Dózsa-szobor. Dózsa Györgynek, az 1514-es parasztháború vezérének ceglédi kötődését hagyomány őrzi.

Hazánk nagy államférfija, Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én délután a ceglédi piacon, a mai Kossuth téren mondta el " riadóját ", a nagy hatású toborzó beszédet,melynek emlékét tábla őrzi. A Kossuth-emlékek felfedezése során eljutunk a Református Nagytemplom kertjében található Kossuth-erkélyhez. Az egykori pozsonyi Zöldfa Vendégfogadó kövei voltak ezek, amelyről Kossuth bemutatta Batthyány Lajost, az ország első felelős miniszterelnökét.

A város másik főterén, a Szabadság téren állunk, előttünk magasodik a város egyik jelképe, a ceglédi Református Nagytemplom. A Hild József által tervezett, később átépített templom Közép-Európa legnagyobb református temploma, 1835-1870-ig épült klasszicista stílusban. Itt a Templomkertben láthatjuk az 1989. október 23-án felállított, az 1956-os dicsőséges forradalom emlékét idéző "Szabadság fája" szoborkompozíciót, amely Varga Gábor keramikusművész alkotása. A Szabadság tér másik uralkodó jellegzetessége a karcsú tornyú, neogótikus stílusú Evangélikus Templom, amely Sztehlo Ottó budapesti műépítész tervei szerint készült.

A főtér újabb különlegességét látja, a magyar millennium évében, 2000 decemberében megnyílt Dobmúzeumot. A dzsesszdob történetének bemutatására szakosodott állandó kiállítás Kármán Sándor magángyűjtő 30 évi kutatómunkáját öleli fel. Továbbsétálva - melyet egykoron elődeink evangélikus bazársor névvel illettek - a közművelődés egyik jelentős intézményét, a Városi Könyvtárat találjuk.

A Szabadság tér következő vonzó látnivalója a tér közepén álló Kossuth-szobor, amely a város Kossuth-kultuszának egyik legszebb megnyilvánulása. 1902. szeptember 18-án Kossuth születésének 100. évfordulója előestéjén méltó ünnepség keretében leplezték le. Sétánk következő állomása a méltán híres Városi Sporttörténeti Gyűjtemény. Az idevezető út során rátekinthetünk a város üzleti életének központjára, a Kossuth Ferenc utcára, láthatjuk a Posta és a Gyermekkönyvtár patinás épületét.

Barangolásunkat tovább folytatva a Kossuth-emlékhelyek újabb ragyogó kincsesháza tárul elénk - a Kossuth Múzeum. A térség 45 településén látja el a Nemzeti Kulturális Örökség társadalmi emlékeinek gyűjtését, megőrzését, tudományos feldolgozását Dél-Pest megye regionális múzeumaként. A Rákóczi út és a Széchenyi út sarkán található az I. és II. világháború áldozatainak közös emlékműve. Damkó Józsefnek, az I. világháború ceglédi hőseinek emlékét őrző alkotását 1927-ben avatták fel.

Ha tovább sétálunk a Széchenyi úton a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt kápolnára, amely kimagasló vallási, nemzeti és művészeti értékeket mutat. Tervezője Dr. Kerényi József egyetemi docens, aki ezért a munkájáért 1992. október 25-én az Amerikai Építészek Kongresszusának Arany-díját nyerte el, majd 1996-ban Kossuth-díjat kapott.

Visszasétálva a négysávos Széchenyi úton ismét a Rákóczi útra jutunk. Egy újabb Kossuth nevét viselő intézmény tűnik szemünkbe, a már említett Kossuth Lajos Gimnázium szecessziós épülete. Az iskola impozáns épületét Pártos Gyula tervezte, átadására 1903-ban került sor.

A főút másik oldalán sportlétesítmények láthatóak: a Városi Sportcsarnokot és a Városi Strandfürdőt. Üde színfoltja Ceglédnek a Rákóczi út mentén a vasútállomás felé haladva fellelhető, színpompás Gubody-kert, mely az itt élő embereknek és az ide látogatóknak is kedvelt pihenőparkja lett és lehet pompázó virágágyaival, sétálóútjaival, pihenőpadjaival. Sétánk végéhez, a vasútállomáshoz értünk. 1847. szeptember 1-jén nyitották meg a Pest-Cegléd-Szolnok vasútvonalat, amely az ország második vasútvonalaként épült meg.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Cegléd zenei életét színesítik az évente megrendezésre kerülő nemzetközi dzsesszfesztiválok. A Nemzetközi Dobos és Ütős Gálát a dobosok egyik legnagyobb közép-európai seregszemléjét hagyományt követően rendszeresen megrendezik Cegléden, Kármán Sándor szervezésében.

1996 óta városunk hagyományt követően színes, kulturális program keretében megemlékezik Kossuth Lajos szeptemberi toborzó beszédének évfordulójáról.

"Erős akaratnak mi sem áll útjában"- tűzte zászlajára az 1997-ben alakult Cegléd és Vidéke Unghváry László Borrend. A szőlő- és bortermelés hagyományainak újraélesztésén túlmenően rendszeresen tartanak borbemutatókat, borkóstolókat, borversenyeket, előadásokat a városban, díszes felvonulásukkal és avatási ceremóniájukkal színesítve a városi ünnepségeket.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KIRÁNDULÓHELYEK


A fák élni akarásának és a gondoskodó embereknek köszönhetően 1979-ben városi, majd 1983-ban megyei védettség alá került a városknak mintegy 750 öreg, egészséges és egzotikus fa és cserje egyede. A természeti értékek kincseinek megőrzését szolgálta a Gubody-kert és a Gyümölcskutató Intézet arborétumának védetté nyilvánítása is.

Egy másik védett terület a Gerje-patak mentén található Cegléd város és Csemő község határában. A Gerje-patak város előtti része réti csíkban, törpeharcsában és főként csukában gazdag, és tiszta vize is érték.

Cegléd olyan helye Magyarországnak, amelynek térségét is jó szívvel ajánlhatjuk idelátogató vendégek figyelmébe. Virágos ékszerdoboza az alföldi homoknak Csemő községe, amely 1998-ban az Európai Virágos Városok Versenyében a település kategóriában bronzérmet nyert. A távolabbi kőrösi erdőkben európai erdőrezervátumot jelöltek ki a botanikusok. Jászkarajenő határában tör felszínre az a 17 gyógyforrás, amely az országos hírű Mira-vizet adja.

A lovaglás szerelmesei is hódolhatnak itt szenvedélyüknek. A Kincsem Lovaspark Tápiószentmártonban igazi lovasparadicsom, de Cegléden a Kugla-majorban, Ceglédbercelen a Ruttner Farmon, Újszilváson a Club Szilvás Lovastanyán, Csemőben a Bagolyvár Lovaspanzióban, a Domina Tanyán, Abonyban az Állat- és Szabadidő Parkban lovagolhatnak és kocsikázhatnak vendégeink.

Albertirsa nagyközség lakói, hűen őrzik sok száz éves hagyományaikat, amelyek egyszerűségükben is gyönyörűek. A hagyományőrzés szépségei Ceglédbercel - sváb kultúra -, Csemő, Mikebuda községek faluházaiban is fellelhetők.

VÁROSTÖRTÉNET


Cegléd jó földrajzi fekvéséből eredően valószínűleg piaccal, templommal rendelkező falu lehetett már az Árpád-korban is. Számos, a város mai területén előkerült lelet tanúskodik Cegléd Árpád-kori létezéséről.

Amikor Dózsa csatára hívó szózata elhangzott a ceglédi piacon, közel kétezer jobbágy ment el Dózsa seregébe harcolni a szabadságért. A parasztvezér a nevezetes Ceglédi Kiáltványban fogalmazta meg a felkelés céljait, itt szervezték meg a felkelők a gyalogságot, tüzérséget és itt dőlt el véglegesen, hogy az összegyűlt had nem a török ellen, hanem a nemesek ellen fordul. Ma szobor őrzi a hősök emlékét a város egyik főterén.

A falak által nem védett város sokszor esett áldozatul vandál pusztításnak. Emiatt, s mert a környéken nem található jóminőségű építőanyag - bár a sok szenvedés, pusztítás után az itt élő szorgalmas parasztság mindannyiszor újjáépítette a várost - nincsenek igazán régi műemlékei. Fejlődése csak a múlt században indulhatott meg.

Az 1834-ben pusztító tűzvész után alakult ki a mai városszerkezet, épültek a jelentősebb középületek. A Pest - Szolnok vasútvonal már 1847-ben érintette a várost, mely azóta is jelentős forgalmi csomópont.

Kossuth toborzó körútját. Első állomása éppen Cegléd volt, ahol - 1848. szeptember 24-én - Kossuth Lajos ismét felállt a ceglédi piactér alkalmi emelvényére és gyújtó hatású beszédében harcba hívta a ceglédieket. Ennek hatására több mint kétezren álltak be honvédnek, s harcoltak a szabadságharc csatáiban. Ez a történelmi esemény olyan mély nyomot hagyott a városlakók tudatában, hogy a kossuthi hagyomány máig is él a városban. Ezt őrzi a főtéri Kossuth - szobor, a köztéri -, és intézményi elnevezés, az emléktábla stb. A Kossuth-hoz Turinba zarándokló 100 ceglédi polgár leszármazottai ma baráti kört alkotva ápolják emlékét.

A város mai arculata szépen felújított épületekkel díszített egységes és harmonikus városképet őrzött meg történelmi múltjából.

Ma Pest megye délkeleti részének regionális központjában, iskolavárosként, kulturális és zenei centrumként él a köztudatban.

Települések Cegléd közvetlen közelében

Települések Cegléd környékén



Ceglédi programok



Szállások Cegléden



és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 8-16 óráig
E-mail: info@utisugo.hu